/5\

/5\

Taehyungnak lefelé jövet még azon járt az esze, hogy jó lenne felhívni kedvesét, hallani kicsit a hangját. De most, hogy már rohanva, zokogva felfelé tart inkább azon elmélkedik, hogyan fog szobájába zárkózni és válaszokat keresni a megannyi sorjában feltörő, borzalmasabbnál-borzalmasabb kérdésre. Tudja jól, válaszokat sehonnan nem fog kapni, de jelen helyzetben ezt az elfoglaltságot tartja a legideálisabbnak.

~

Jiminék nem sokkal indulásuk után meg is érkeztek J-hope tömbje elé. A naiv fiú pont megköszönni készült a kíséretet, viszont eszébe jutott a kérdés, miszerint Jimin honnan tudja a lakcímét? Az aljas fiú Hoseok gondolkodó fejének látványára ördögi mosolyra húzza telt ajkait. Látja, hogy butus áldozatának csak most villant be, hogy végig egy ismeretlen vezette hazafelé, akinek nem is mondta el hol lakik.

-Te...hogyan? Honnan tudod..?!-kérdez a csapdába csalt Hope meghökkenve, kiabálva, rémült hangon. Most kezdi érezni a helyzet veszélyét, kezd visszatérni józan esze, és nem érti hogy lehetett ekkora hülye, hogy egy vadidegen, gonosz embertől csak úgy elfogadja az ajánlatot, hogy hazakíséri őt. Nem emlékszik olyanra, hogy megmondta volna merre is lakik. Ez az ember itt mellette tényleg veszélyes. Hoseok kezd pánikba esni, és mikor Jimin nyugtatni próbálja, nem engedi a közelébe. Ellöki magától, Jimin szórító kezei hatására kiabálni kezd.

-Engedj el, te állat! Nem is én akartam a bárba menni, az a hülye Yoongi vitt oda! Semmi közöm hozzád! Nekem van barátom!-J-hope érvekkel is védekezik amellett, hogy Jimin fogásából próbál kiszabadulni. Jimin ellen ez kevésnek bizonyul, akaratát ráerőszakolja vergődő áldozatára. Egy durva csókkal támadja meg a kiszolgáltatott Hoseok-ot, és elkezd vele a lakóház bejárata felé nyomulni. A pénztárca-incidenskor Jimin megszerezte Hope beléptető kártyáját is, így a lépcsőházba való bejutás gyerejátéknak bizonyult. Beérve Jimin a legközelebbi falhoz szorította Hobit. Ő nem vár sokat, gyorsan magához tér és fél méteres távra löki magától Jimint. Az ördög meglepődik, hogy ennyi még kitelik játékától, de többre már nem számít tőle. Igazán lebecsüli J-hope-ot. Pedig nem kéne. Hope minden erejét összeszedve odalép Jiminhez, majd kék bőrdzsekijénél fogva rávágja a lépcsőre. Nem kíméli, haragját az okozóján vezeti le. Az elbizakodott Jimin arra eszmél fel, hogy őt bizony most padlóra küldték, és vesztesként került ki a játékából.

Jimin ezután az esemény után összeszedte magát a padlóról, Hoseoktól lopott dolgait a földre dobálta, és lángokat szórva szeméből hagyta el a helyet. Ma este túl nagy fába vágta fejszéjét, nem éppen erre készült. Most ugyan feladja, de úgy tervezi még visszajön.
J-hope megvetéssel és undorral kísérte figyelemmel, amíg Jimin kihordta magát az épületből. Megvárta, míg tisztes távolságra nem került, és csak akkor hajolt le szátszort dolgait összeszedni. Magában lezárva a napot készülődött az alváshoz. Elhatározta, hogy erről nem beszél senkinek. Úgy gondolja, azzal az aljas szeméttel sem fog most egy darabig összefutni, hiszen úgy tűnt sikerült megértetni Jiminnel, hogy ő nem holmi játékszer.
Hoseokie mit sem sejtve a gondokról, amik csak ez után az este után fognak következni, hajtja álomra fejét.

~

Már egy jó fél órája gyötrődött a tudattal Taehyung, hogy szerelmével éppen mit művelhetnek, mikor elméje homályát a csengő riasztó hangja töri meg. Megijedt, hogy ilyen késő este ki jön fel hozzá, de az ajtóhoz vezető útján bevillant neki, hogy nem is oly rég még éhes volt, és valószínűleg most érkeztek meg rendelésével.

Elfeledkezve jelenlegi kinézetéről nyitott ajtót. A vele egykorú szépfiú arcára, aki vele szemben tartotta kért ételét, olyan arckifejezés ült ki, ami most nem esett neki a legjobban. A bejárat mellett lévő tükörben leellenőrizte arcát, és látva magát hirtelen kapta feje elé nagy tenyereit.

-Én...sajnálom.-mondja a döbbent futárnak résnyire nyitott ujjai mögül kipillantva, és rohan is a pénzért, amit persze még nem készített ki.

Jungkook, a bátor futárfiú kapva az alkalmon, határozottan lépi át az ajtó küszöbét, és követi a megtört alakot, aki a lakás tulajdonosa. Rátalálva a konyhában először a pultra helyezi az ételt, majd mögé állva óvatosan simít végig hátán, hogy ne ijessze meg. Tae megdöbbenve a gesztuson fordul lassan hátra, viszont mosolygásra még nem képes. Kook egy halvány, viszont megértő mosolyt ajándékoz a bús áldozatnak, majd szorosan, de ugyanakkor gyengéden zárja őt karjai ölelésébe. Taehyung mozdulatlanul élvezi ki a törődő érintést, és zokogásban tör ki Jungkook vállán. Az ölelés nagyon jól esik neki, úgy érzi ez kicsit összetertja szíve darabokra tört szilánkjait.